Sosem vagyunk egyedül, társunk a mikrobiom

Habár már a 2000 évvel ezelőtt élő Hippokrátész – az ókori görög orvostudomány atyja – is kimondta, hogy a betegségeink a belünk állapotával van összefüggésben, de mégis ennek a ténye csak napjainkban kezd a köztudatba egyre jobban beivódni. Na de kitől vagy mitől függ a bél állapota?

Sokáig nem tulajdonítottunk jelentőséget a bélben megbúvó bélsár létezésének. Viszont napjainkban már több száz vizsgálat alátámasztja, hogy a széklet vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezetünk működését teljes egészében megérthessük, ugyanis több betegség hátterében a bélflóra megváltozását találták.

Az emberi szervezetet sejtek, és a sejtekből felépülő szövetek, szervek együttese alkotja, mely a mikrobiommal alkotja a teljes ökoszisztémát. A mikrobiom a bennünk, és a rajtunk élő mikróbák (baktériumok, gombák, vírusok) összeségét jelenti. Megtalálható többek között az orr és a száj nyálkahártyáján, a bőrön, a hüvelyben, és a bélben, de mégis kiemelt figyelmet a bélben lakozó mikroorganizmusokra, azaz a bélflóra diverzitására (sokféleség) kell fektetnünk, melyet a táplálkozásunk, a stressz, a születés módja, a csecsemő táplálása, az életkor, a gyógyszerek, és a földrajzi elhelyezkedés befolyásol. A mi kezünkben van, hogy mennyire tesszük gazdaggá a bélflóránkat a jó baktériumok térhódításával.

2007-ben az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet által elinídított, Humán Mikrobiom Projekt hozta az áttörést a mikrobiom feltérképezésében, és tárta fel, hogy míg az emberi szervezet hozzávetőlegesen 10 billió sejtből áll, addig a szervezetünket alkotó baktériumok száma 10* több, sőt mi több génállományuk (3.3 millió gén) is 150*-ese az emberi génkészlethez (a szervezetet örökítő információk) képest. Melyek javarészt a bélben találhatóak, ahol rendkívül gazdag és diverz (változatos) közösséget alkotnak (leegyszerűsítve lehetnek szimbionta: kölcsönösen jó a szervezetnek és a bélnek, vagy pathogén korokozók: megbetegítők). Az, hogy a mikrobiom mennyire szolgálja az egészséget, az a gazdagságában és diverzitásában rejlik. Gazdag, ha minél több génből áll, és diverz ha változatos az összetétele.  Többek között a rostokkal és a növényi fehérjében dús táplálkozás által tudjuk e tényezőket növelni.

A kutatások során három különböző enterotípust állítottak fel aszerint, hogy mely fajok túlsúlyát találták számottevőnek az emberi széklet mintákban. Az első két típusnál egy-egy baktérium törzs fajai domináltak, így született meg a Bacteroides, és a Prevotella enterotípus, majd a harmadikban a Methanobrevibacter, Ruminococcus fajai. A magas állati fehérjékben és telített zsírokban bővelkedő étrendet élők (nyugati életmód) körében a Bacteroides törzs fajai, míg a szénhidrátokban dús (zöldség, gyümölcs, rost) étkezést folytatók körében a Prevotella fajok.

 

Mi mindenért felelősek

A bélflóra jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen amellett, hogy részt vesznek a tápanyagok lebontási folyamataiban különböző enzimek és vegyületek termelése által, legalább ilyen fontos, hogy serkentik az immunsejteket, maguk is termelnek létfontosságú vitaminokat (K, B12 vitamin) és ellenanyagokat, továbbá felveszik a harcot a különböző kórokozókkal, a patogén baktériumokkal, a gombákkal, a vírusokkal. Köztudott, hogy a bélrendszer mellett húzódik az immunrendszer 80%-a, ami erősíti a szoros kölcsönhatást a bél és az immunapparátus között, ahogy a bél- agy tengely összekötöttsége a nervus vaguson (bolygóideg) keresztül is vitathatatlanná teszi a két szerv kapcsolatát. Melyből kifolyólag megfigyelték azt, hogy a mikróbák a hangulatot is befolyásolhatják, azáltal hogy a megatartást befolyásoló hormonok (dopamin, szerotonin) képződését módosítják, ezzel kialakítva a depresszív hangulatot.

„A testünkben élő másfél kilónyi mikroba fontosabb lehet, mint a teljes génállományunk összes génje együttvéve” – mondta Rob Knight, az amerikai Humán Mikrobion Projekt egyik vezető kutatója.

 

Mi történik, ha felborul az egyensúly, és a diverzitás csökken

A gazdaszervezet és a bélflóra közötti egyensúly megbomlása diszbiózishoz vezet, ami a Gram-negatív, rossz, patogén baktériumok (Bacteroides fajok) túlsúlyát okozzák, melyek endotoxinokat (lipopoliszacharidok) jutnak a keringésbe a bélnyálkahártya permeabilitásának (áteresztőképesség) fokozódása útján, amelyek fokozott immunreakciót és gyulladást indukálnak, növelve a gyulladást keltő citokinek termelődését is. Ezeket a folyamatok állhatnak az elhízás, az autoimmunbetegségek (sceloris multiplex), az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek, az irritábilis bél szindróma, a depresszió, a daganatok, és gyógyszerkölcsönhatások hátterében. A székletben megnövekedő chromogranin A (CgA) és a kalprotektin szint a pathogén baktériumok elszaporodásának a jelző fehérjéi, és egyúttal a triglicerid szintek növekedését is magukkal hozhatják.

 

 

Hogyan tehetünk az egészséges bélflóránkért, és egyben hosszútávú egészségünkért

A mikrobiom megfelelő diverzitásának kialakításához a természetes úton történő szülés, a csecsemő „első 1000 napjának” (fogantatástól- 2 éves korig) megfelelő táplálása, valamint az első életévben az antibiotikumos kezelések mellőzése (későbbiekben is kerülendő), épp olyan hangsúlyos, mint a későbbiekben a pre-és probiotikumok fogyasztása, továbbá a Mediterrán diéta követése. Ami növényi fehérjék (hüvelyesek, olajos magvak), zöldségek, gyümölcsök, halak és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásán alapszik, és mellőzi a feldolgozott termékek körét. Vizsgálat során már 4 hét után megfigyelhető volt a HDL („jó”) koleszterin emelkedése, miközben az LDL („rossz”) koleszterin csökkenését írták le, sőt mi több a SCFA-k (rövid szénláncú zsírsavak) képződését is fokozzák, amik a bélfal hámsejtjeit táplálják, képesek kiszorítani a rossz típusú, Gram negatív baktériumokat (Bacteroides, egyes Firmicutes fajok), továbbá gyulladás csökkentő hatással is bírnak. Probiotikumokhoz élelmiszerből főként a savanyított tejtermékekkel (élőflórás joghurt, kefir), és a fermentált termékekkel (kovászos uborka, savanyított káposzta) juthatunk, míg prebiotikumokat a csicóka, cikóriagyökér, zabpehely, hüvelyesek, hagymafélék tartalmaznak nagyobb mennyiségben. 

A mikrobiom elismerésével, a szervezet működése, és a szerveztben zajló anyagcsere folyamatok jobb megértése ugyan a 21. század nagy kihívása, de számos betegség terápiája célzottabb és sikeresebb lehet általa.